Rólunk

Néha kérdezik tőlünk megrendelőink, hogy mitől más a Buli Zoli Koktél, mint a többiek. Erre sokféle válasz létezik, de ezen az oldalon csak azt szeretném leírni ami az egyik legnagyobb ereje a zenekarunknak. Egy zenekari közösség nagyon hasonlít egy házassághoz. Éppen annyira működésképtelen egy zenekar, ha a tagok, nem megértéssel és szeretettel fordulnak egymás iránt, ha nincsenek közös céljaik, vagy ha a gyakorta látható munkatársi kényszerből vannak egymás mellett, mint egy párkapcsolat. Az ilyen zenekarok konfliktusai, feszültté teszik a tagokat, és ez sajnos a teljesítményre is rányomja bélyegét. Mi nem ilyenek vagyunk. 🙂 Gábor és Zoltán együtt tanultak 7 éves koruktól a zeneiskolában. Egymás mellett ültek a szolfézsórákon, együtt oldották meg a feladataikat. Ennek több mint negyven éve, de a barátságuk, és a zenében együttgondolkodásuk ma is a régi. Csaba és Gábor közös múltja szintén évtizedekkel korábbra nyúlik vissza, amikor hivatásosként zenéltek együtt magas színvonalon, az ország egyik élvonalbeli fúvósegyüttesében. Ehhez az erős egységhez csatlakozik Beatrix akit nehéz zavarba hozni hatalmas repertoárja birtokában, és aki szerint azért kell zenekarban dolgozni, mert énekelni jó, és ez az öröm, minden egyes dalon hallatszik ami megszólal az előadásában. Talán érthető, hogy minden közös fellépésünk egy ünnep számunkra, ahol nem esik nehezünkre mosolyogni, hiszen együtt örülhetünk egymásnak, a zenének, és a közönségünk hangulatának. Meggyőződésünk, hogy ez az öröm, és jókedv “lejön” a zenekari dobogóról, és meghatározza a hangulatot egész éjszaka folyamán.Tulajdonképpen belegondolva arcátlanul mázlisták vagyunk, hiszen azon kevesek közé tartozunk, akik jó csapatban dolgozhatnak, professzionális eszközökkel, és olyan munkát végezhetnek ami egyben a hobbijuk is. 🙂

Makai Beatrix ének, vokál:

Kilenc éve énekelek, vokálozom zenekarban. Esküvőkön, bálokon, különféle rendezvényeken egészítem ki magas színvonalú , kiváló zenész társaimat. Mivel számos zenei stílus kedvelője vagyok, így szeretek énekelni mindent, és nem ér meglepetés, bármit is kérjenek a kedves, szórakozni vágyó vendégek. Én is – mint a zenekar többi tagja – igyekszem a lehető legtöbbet nyújtani, hogy az eseményeken jó minőségű hangzással, jó zenével szórakoztassuk a vendégeket.

Sill Gábor harmonika, billentyűk, ének:

Harmonika tanulással kezdtem gyermekkoromba, édesapám kántor volt így az orgonálással is korán megismerkedtem. A pécsi konzervatóriumban dobot és zongorát tanultam, később dob tanári végzettséget szereztem, jelenleg hivatásos zenészként dolgozom. Több együttesben különböző hangszerekkel veszek részt. A zenés rendezvényeken szintetizátorozom és énekelek, sváb party-kban harmonikázok, dobolok mikor mire van szükség. A hangulatfelelős, a ceremóniamester (vőfély) szerepét is vállalom lakodalomban, esküvőn az előre megbeszélt paraméterek betartása mellett.

 

Váradi Zoltán billentyű, dob, hegedű, ének, vokál

1973-ban kezdtem a zenetanulást a szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskolában, hegedű tanszakon, 17 évesen szerettem bele a dobokba, és gyakorlatilag ez idő óta játszom különböző zenekarokban. Egy évtizednyi dobolás után váltottam billentyűkre, mert szükségem volt arra, hogy egy zenekar megszólalásában hangsúlyosabb szerepet vállaljak. Párhuzamosan voltam 4 éven át a Mély Bíbor rockzenekar frontembere, az éneklésről ebben az időszakban tanultam a legtöbbet. Amiért általában szeretnek velem a többiek dolgozni, az az alkalmazkodó képességem, és a vokálozáshoz szükséges adottságaim. Szívesen dobolok ma is rendezvényeken, amennyiben nagyzenekari felállást kíván tőlünk a megrendelő. Minden hangszeren a zenekar fő célkitűzését szolgálom, ami a minőségi, és változatos stílusú zeneszolgáltatás.

Felföldi Csaba szaxofon, klarinét

Zenei tanulmányaimat hétéves koromban kezdtem furulyával, majd következett a klarinét. Az általános iskola után felvételiztem  a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába, ahol le is érettségiztem. Diplomát 1987-ben szereztem a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, mint klarinét tanár. Ezután tanítottam is egy darabig a kőbányai zeneiskolában, de1988 februárjában behívtak sorkatonai szolgálatra. Leszerelés után  szabadúszó voltam, majd három évig külföldön dolgoztam. 1993-tól egy hivatásos fúvószenekarban voltam szólamvezető szaxofonos 2011 augusztusáig. Jelenleg egy vidéki zeneiskolában dolgozom zenetanárként.

Kommentelés lezárva.